Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dancs Annamari

2000. május 3.

Sepsiszentgyörgyön a Szentgyörgy-napokon sok zenekar fellépett, a magyarországi Kormorán és más együttesek mellett Erdélyből a Forgotten, Téglagyári megálló, Kentucky Old Boys, Quo Vadis és Dancs Annamari. A három nap alatt a népzenét, szimfonikus és régizenét kedvelők is megtalálják szórakozásukat. Fellép például a kolozsvári Ördögtérgye táncegyüttes, a Hargita Állami Székely Népi Együttes, a Háromszék Népi Együttes. A néptáncokat kedvelők a vásári színpadon naphosszat csodálhatják, sőt: tanulhatják is a széki, szatmári, felcsíki, sóvidéki, ózdi rendet, a talpalávalót felváltva a debreceni Szeredás együttes és a budapesti Gázsa és zenekara húzza. /Zenélő Szentgyörgy-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2002. november 18.

Marosvásárhelyen zsúfolásig telt Sportcsarnokban ünnepelte nov. 16-án 3 éves születésnapját a Krónika erdélyi magyar közéleti napilap. Együttesek, énekesek /köztük Dancs Annamária/ léptek fel. A Krónika Erdély szépe szépségversenyt is rendezett, első helyezést a sepsiszentgyörgyi Csősz Boglárka nyerte el. Az olvasók szavazata alapján a Krónika szépe a baróti Derzsi Tímea lett. /(a.): Születésnapi buli a Sportcsarnokban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2003. szeptember 2.

Magyarsároson első alkalommal rendezték meg a kulturális napokat Kozma Albert unitárius lelkész szervezésében. Szerepeltek a kórusok, a helyi táncosok, Kilyén Ilka színművésznő nótaestje után másnap Dancs Annamari könnyűzenei koncertje zárta a rendezvényt. A művelődési napok keretében díszoklevéllel és emléklappal jutalmazták azokat is, akik hozzájárultak a falu fejlődéséhez. Tóth Katalin tanítónő számolt be Magyarsáros eredetéről, az unitárius egyház és a műemlék harangláb történetéről. /(bodolai): Kulturális napok Magyarsároson. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2004. május 10.

Máj. 9-én Aradon zajlott az RMDSZ Arad megyei szervezetének kampánynyitója, az első szavazók báljával. Az ismert énekesnő, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari lépett fel, aki számos koncertet adott már Európában. Ezután az RMDSZ megyei és városi tanácsosjelöltjei – Balta János, Bognár Levente, Búza Gábor, Bölöni György, Cziszter Kálmán, Csepella János, Horváth Levente, Király András, Nagy István és Sipos György – léptek színpadra. Király András RMDSZ-elnök mondott beszédet. /(nagyálmos): RMDSZ kampánynyitó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2005. október 3.

„Amióta bányászat van a Zsil völgyében, mindig volt magyar élet. Az ifjúsággal való foglalkozás éppen ezt próbálja továbbvinni”, ismertette célkitűzéseit Széll Lőrinc, az egyhetes zsilvölgyi ifjúsági és gyermekfesztivál egyik társszervezője. A petrozsényi színház zsúfolásig megtelt a gyermek- és ifjúsági fesztivál nyitóünnepségére, a népszerű tinisztár, Dancs Annamária koncertjére. A petrozsényi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a lupényi Madisz, a Zsilvölgyi Ifjúsági Konferencia, a petrozsényi Caritas és a petrillai RMDSZ gazdag programot kínáltak. Délelőttönként a petrillai, petrozsényi, vulkáni és lupényi magyar óvodákban kézművességi programokat rendeztek, jelezte Bálint Róbert petrozsényi unitárius lelkész, a rendezvénysorozat társszervezője. Délutánonként magyar rajzfilmeket vetítettek a négy város magyar iskoláiban. Hagyományos rendezvénnyé szeretné fejleszteni a Zsil völgyi ifjúsági fesztivált, tájékoztatott Széll Lőrinc. /Chirmiciu András: Zsilvölgyi ifjúsági és gyermekfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2006. december 22.

A Duna Televízió december 23-án Kárpát-medencei sztárokat mutat be. Az erdélyi személyiségek közül színművészek, sportolók sztárrá válása történetének felderítésére vállalkoztak a műsor készítői. A szerkesztők olyan személyeket kerestek fel, akik Erdélyben születtek, és szülőföldjükön vagy a Kárpát-medence más magyarlakta területein ismertek lettek. A műsorban Nagy Csongor, a sepsiszentgyörgyi születésű, Szatmárnémetiben élő színművész elárulja, hogy Szemlédi Andrásként miként lett Magyarország lottómilliárdosa, bemutatkozik Tisza Kata, a marosvásárhelyi származású író is. A nézők találkozhatnak Bogdán Zsolttal, a kolozsvári Uniter-díjas színművésszel, és a két sepsiszentgyörgyi szárral: Csősz Boglárka fotómodellel és Dancs Annamari énekesnővel, továbbá a gyergyószárhegyi születésű, Magyarországon élő Koós János énekessel. /Gergely Gizella: Erdélyi sztárok a Duna Televízióban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

2007. április 13.

Ifjúsági szervezetek összefogásából és közös munkájából született meg az április 13-án útjára induló Szórványvidéki Kulturális Karaván. A Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Besztercei MADISZ, a Nagybányai Ifjúsági Szövetség, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács és a Pro Kisbács Egyesület fogott össze, jelezte Borbély Károly államtitkár, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke. A nyolc megyét átfogó, tizenegy települést érintő karaván értékes előadásokat, szórakoztató programokat visz a szórványközösségeknek. Színesíti a programot a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeinek operettes-nótás-kabarés összeállítása, a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport előadása, az erdélyi magyar popzenét pedig Dancs Annamari képviseli. /Kultúrkaraván a szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2007. április 20.

Három újabb helyszínre – Szamosújvárra, Marosdécsére és Bethlenbe – látogat az április 13-án indult Szórvány Karaván. Célja a magyar kultúra, a hagyományok megőrzése és ápolása szórványvidéken. Színvonalas műsora a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeinek operettes-nótás-kabarés összeállítását, a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport előadását, valamint az erdélyi popsztár, Dancs Annamari élő koncertjét kínálja. /Szórványszóban a Karaván. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2007. május 8.

Óriási sikerrel zárult május 6-án, vasárnap Déván az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) kultúrkaravánja, mely a megyei ifjúsági és RMDSZ-szervezetekkel közösen egy hónap alatt 11 szórványtelepülésre vitte el a kolozsvári Magyar Állami Opera művészeit, a kisbácsi néptáncegyüttest, valamint a sztármeghívottként Dancs Annamarit. A turnét végig nagy lelkesedés kísérte, számolt be Borbély Károly ANT-elnök, a petrozsényi, illetve dévai záró előadáson pedig valóságos örömünnepet ült a közönség. Déván félezernél is többen jelentek meg, szép számban jöttek a környékbeli Csernakeresztúrról, Vajdahunyadról, Rákosdról, sőt Szászvárosról is. Dancs Annamari, a népszerű erdélyi popénekes örökzöld és saját slágerekkel aratott sikert, az ifjabbak táncra perdülve énekeltek kedvencükkel. /Gáspár-Barra Réka: Elsöprő sikert aratott a Kultúrkaraván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2007. május 9.

A május 6-i dévai Művelődési Házban sorra kerülő előadás méltó záró momentuma volt az Országos Ifjúsági Hatóság által támogatott, az RMDSZ, a Besztercei MADISZ, Nagybányai Ifjúsági Szövetség, a Pro Kisbács Egyesület, és a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács összefogásával szervezett Szórvány Karavánnak. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadóművészei operettes-nótás-kabarés előadásukkal minden helyszínen megjelentek, ezt követte a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport előadása, majd a népszerű popénekes, Dancs Annamari slágerei jöttek. Az április 13-án útnak indult, négy hétvégén át zajló Szórvány Karaván nyolc megye 11 településére látogatott el. Közel ötezren tekintették meg az előadásokat a különböző településeken. /Véget ért a Szórvány Karaván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2007. május 22.

Kisbácsból indult és 12 előadás után ugyanoda tért vissza a Szórványkaraván, az Országos Ifjúsági Hatóság által szervezett nagy sikerű sorozat. Május 20-án, vasárnap a helyi kultúrotthonban ingyenes előadás zárta a turnét, Borbély Károly államtitkár, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke bevezető szavai után a kisbácsi hagyományőrző néptánccsoport lépett fel. A kolozsvári Állami Magyar Opera művészei sanzonokat, operett dalokat, közkedvelt nótákat és humoros jeleneteket adtak elő, majd a karaván sztárja, Dancs Annamari slágerei zárták a műsort. /Póka János András: Szórványkaraván Kisbácstól Kisbácsig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2007. július 23.

Ozsdolán hatodik alkalommal szervezték meg a háromnapos falunapokat, erre a magyarországi Doboz testvérfalu küldöttségét is meghívták. A falunapok minifoci-bajnoksággal kezdődtek. Július 21-én a sporttornák mellett Angie, Dancs Annamari és a Karaván együttes lépett színpadra. Július 22-én, vasárnap a szentmise után a kézdivásárhelyi fúvósok és mazsorettek egyórás előadását az ozsdolaiak vastapssal jutalmazták. Folytatódtak a minifoci-mérkőzések, este népi műsort mutattak be, majd ismét a könnyűzenekarok vették birtokukba a színpadot. /Iochom István: Ozsdolai Napok – hatodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2007. augusztus 27.

Véget ért a nagyszebeni Magyar Hét, az Ars Hungarica-rendezvény. Irodalmi kávézó, népművészeti kiállítás, magyar ízek, szabadtéri lovas és íjászati bemutató várta az érdeklődőket. Fotókiállítás nyílt a 2007-es vízaknai fotótábor anyagából. Az este a rockzenéé volt, a sátorpavilonban három együttes: a baróti Transylmania, a magyarországi Orthent és a Kalapács lépett fel. A 2002-ben alakult Transylmania együttes lemezeik legszebb dalaival állt színpadra. Népdalfeldolgozásaikkal szeretnének hozzájárulni a magyar népzenei hagyomány átmentéséhez, megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. Augusztus 25-én a komolyzenéé volt a főszerep. A Bartók és Kodály nyomában kórustalálkozón a tordaszentlászlói énekkar és a magyarfenesi vegyeskar lépett fel. Délután Orth Enikőnek, a nagyszebeni Művészeti Líceum zongoratanárának zongorahangversenye és az In Memoriam Kodály – Bartók hangverseny a Bartha-testvérek és meghívottaik előadásában. A Szomszédnéni Produkciós Iroda is fellépett. Az utolsó napon, augusztus 26-án Bodor Mária nagyszebeni születésű képzőművészre, díszlet- és jelmeztervezőre emlékeztek. Délelőtt ünnepi istentisztelettel és szentmisével kezdődött a nap. Eperjes Károly Az igazat mondd, ne csak a valódit rendhagyó zenés-irodalmi műsorát XX. századi, Istent kereső költők műveiből állította össze. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata fellépett Visky András Szökés című darabjával. Az Ars Hungarica nagyszabású rendezvénysorozatot a Csíki Kamarazenakar Bartók Divertimento hangversenye, valamint Dancs Annamari és a Neoton Família koncertje zárta. /Dézsi Ildikó: Véget ért a nagyszebeni Ars Hungarica-rendezvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2007. szeptember 17.

Fogathajtók, menettáncosok, néptáncosok, fúvószenekarok színesítették a Szilágy megyei Kraszna utcáit a 10. Krasznai Napokon. Átadták az elektronikus könyvtárat, a közel ezer diákkal működő Cserey–Goga Iskolacsoportban. A könyvtár a lakosság részére is elérhető lesz. Század eleji bútorokkal és használati tárgyakkal ellátott falumúzeumot adtak át. Zoltán Erika és Dancs Annamari koncertje még az időseket is előcsalta. /Püsök Annamária: Új intézmények Krasznán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2008. március 3.

A közszolgálati rádiózás volt a témája annak a konferenciának, amelyet a Román Rádió alapításának 80. és a Marosvásárhelyi Rádió létrehozásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek meg december 1-jén a Kultúrpalotában. A konferencia a Marosvásárhelyi Rádió jubileumi rendezvénysorozatának részét képezte. A nyugdíjas kollégák és azok, akik az 1985-ös elhallgattatás miatt távoztak a rádiótól, Aranyoklevelet, a jelenlegi munkatársak pedig Érdemoklevelet kaptak. A gálaműsor keretében többek közt Dancs Annamari lépett színpadra, a Marosvásárhelyi Rádió felfedezettjeként. Kovács Levente, a színművészeti egyetem tagozatvezetője, Zalányi Gyula színművész, és Spielmann Sebestyén Mihály író rádiós emlékeikről beszéltek. /Antal Erika: Rádióünnep Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

2008. május 19.

Május 17–18-án zajlott Mákófalván a Szépmíves Emberek találkozója, a Kós Károly Egyesület, valamint a Bokréta Kulturális Egyesület szervezésében. A környékről és Kolozsvárról is sokan kilátogattak a bútorfestőiről híres kalotaszegi faluba. A kézművesek asztalkáinál szőttesekben, fafaragásokban lehetett gyönyörködni, a gyermekek körében főként a faragott játékok örvendtek nagy népszerűségnek. Érkeztek a környékről a néptánc- és színjátszó csoportok, jöttek a magyarországi vendégek, a gyermekek számára táncházat, játszóházat szerveztek. Eljött az RMDSZ küldöttsége is, Markó Béla szövetségi elnök vezetésével. Ugyancsak Mákóban ünnepelt Simon Zsolt, Szlovákia egykori mezőgazdasági minisztere, aki elmondta: hazájában sokkal nehezebb a magyarság helyzete, amióta a Magyar Koalíció Pártja nem vesz részt a kormányzásban. Jelen voltak több Kolozs megyei tanácsosjelölt is. Dancs Annamari és Jocó koncertje után tűzijáték zárta a mulatságot, másnap további ifjúsági csoportok léptek fel. /S. B. Á. : Szépmívesek találkoztak Mákóban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2008. május 30.

Május 28-án este a Gábor Áron téren tartotta kampányzáró rendezvényét a Magyar Polgári Párt kézdivásárhelyi szervezete. Elsőként Kovács István, az MPP megyei tanácselnök-jelöltje szólt az egybegyűltekhez, majd a párt helyi és megyei jelöltjei léptek a színpadra. Ezt követően Fásy Ádám és a Fásy mulató népszerű csapata – szórakoztatta a több ezer fős tömeget. Legutóbb március 15-én volt ekkora tömeg a Gábor Áron téren. Az RMDSZ kézdivásárhelyi kampányzáró rendezvénye május 30-án lesz. A két meghívott: Dancs Annamari énekesnő és Tarján Pál, a világhírű tenor. /Iochom István: Szuperkoncert a Gábor Áron téren (Kampányzáró Kézdivásárhelyen) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

2008. július 25.

Uram, ez csak üres beszéd – fogalmazott az Új Magyar Szó megkeresésére Ioan Duma, az Aranyszarvas Fesztivál producere annak kapcsán, hogy Dancs Annamari sepsiszentgyörgyi énekesnő – versenyzőként – a fesztivál elődöntőjének tisztességességét kérdőjelezte meg. Dancs Annamari nem szerezte meg a két bejutó hely egyikét, hanem a harmadik helyen végzett, annak ellenére, hogy a közönségszavazatokat megnyerte. „Egyedül kaptam annyi sms-szavazatot, mint a többi hat versenyző összesen, de sajnos ez nem volt elég, mert a zsűri visszahúzott!” – panaszolta az énekesnő. A brassói Aranyszarvas Fesztiválon először vett részt romániai magyar szólista. Dancs Annamari szerint a verseny tisztaságával kapcsolatban sok a kérdőjel, az interneten még a román nézők is igazságtalannak tartják a zsűri döntését. „Érdekes, hogy a próbákon többször lepróbált, digitálisan lementett jó beállítás a második dalomnál hirtelen elromlott, a hangomból pedig szinte semmi sem hallatszott” – sorolta panaszait Dancs Annamari. Az énekesnő szerint a számítógépes rendszer állítólagos elromlása csak ürügy volt az időszerzésre és az eredeti eredmények kulisszák mögötti megváltoztatására. /S. M. L. : Bunda az Aranyszarvason? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2008. október 21.

Károlyi Béla tornaedző után Dancs Annamari is RMDSZ-jelöltként indul az egyik külföldi választókerületben a választásokon. A népszerű erdélyi popénekesnő az Ausztrália, Észak-Amerika és Dél-Amerika számára fenntartott választókerület képviselőjelöltje. Dancs egyike annak a hat jelöltnek, akiket az RMDSZ a külföldi választókerületekben indít. A két külföldi szenátusi kerületben Károlyi Bélát, illetve Szabó Károlyt jelölik a parlamenti választásokon. A négy képviselői kerületben Kiss Bélát, az Erdélyi Magyarok Egyesületének elnökét, Balázs Attilát, az Iskola Alapítvány munkatársát, Dancs Annamária popénekesnőt és Kötő József volt művelődési államtitkárt indítja az RMDSZ. /Károlyi után Dancs a pódiumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2008. október 23.

Meglepő hír, hogy a népszerű popénekesnő, Dancs Annamari az RMDSZ képviselőjelöltjeként indul a parlamenti választáson. A román pártok jelölnek színészt, showmant, volt atlétát, könnyűzene- meg népdalénekest, most a román pártoknál eddig azért jóval mértéktartóbb, európaibb módon politizáló RMDSZ ezúttal az általa elítélt populista, modellt követte. /Bogdán Tibor: Hogyan követjük a pártot? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2008. október 28.

Október 26-án, vasárnap este Déván, a városi művelődési házban sokan összegyűltek a Magyar Ifjúsági Értekezlet által meghirdetett szórványkaraván előadására. A fő vonzerőt az idei Aranyszarvas fesztivál közönségdíjasa, Dancs Annamari jelentette. Az énekesnő az Erdélyről szóló dallal indította koncertjét. Végül bejelentette, hogy ezúttal nem csupán más RMDSZ-jelöltek kampányainak a sztárvendége, hanem ő maga is jelöltként indul a külföldi körzetekben. /Gáspár-Barra Réka: Szórványkaraván Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2008. október 31.

A választásokon a tét ugyanaz, mint négy évvel ezelőtt – mondta Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke: a romániai magyarságnak erős parlamenti képviselete legyen. Voltak olyan jelöltek, akiktől parlamenti képviselők és más tisztségviselők átvállalták a kölcsönt, egy központi alap létrehozásával, mert az RMDSZ-nek nem lett volna annyi pénze, hogy mindenki garanciapénzét megelőlegezze. A kölcsönalaphoz nagyon sok tisztségviselő hozzájárult, valamint jelöltek is. A Központi Választási Iroda végül 450 RMDSZ-jelöltet fogadott el. Az RMDSZ az új választási törvény vitájakor bírálta a jogszabályt, mert arra készteti a pártokat, hogy profi politikusok helyett sztárokat indítson jelöltként. Az RMDSZ mégis Dancs Annamari énekesnőt indítja az egyik külföldi kerületben. Takács szerint ez nem ellentmondás. Azt kevesen tudják, hogy egyik román párt választási programjában sincs szó kisebbségi vagy nemzetiségi jogokról. Takács hangsúlyozta: Romániában a Magyar Polgári Párt programjában sem szerepel az autonómia, csakis az RMDSZ-ében. /Benedek Sándor: A tét ugyanaz, mint négy éve. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ kampányfőnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2008. november 11.

Ázsia és Afrika választókörzete jutott Kötő Józsefnek, az RMDSZ volt oktatási ügyvezető alelnökének, Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika választókörzete Dancs Annamari popénekesnőnek, akinek az ott élő román állampolgárokat kell meggyőznie arról, hogy ők alkalmasak érdekeik képviseletére a román parlamentben. A popénekesnő elmondta: a magyar identitást és önérzetet erősítő, fejlesztő missziónak érzi azt, hogy az észak- és dél-amerikai, illetve az ausztráliai magyarok parlamenti képviselőjelöltje. Kötő József szerint a diaszpórában élő román állampolgárokkal foglalkozó ügynökségre van szükség, amelyet a miniszterelnök irányít. /A külföldi magyarokat célozzák meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2008. november 25.

„Ma már vannak alkotmányos eszközök Romániában, amelyek feljogosítanak bennünket arra, hogy beleszóljunk a közösségünk sorsába, alakulásába, hogy ne mások döntsenek rólunk, nélkülünk” – jelentette ki november 23-án Szabó Károly, az RMDSZ-es szenátorjelöltje, a szövetség Budapesten tartott kampányzáró rendezvényén. „Bizonyítani kell a román állampolgárságot, érvényes román útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal, illetve bizonyítani kell a magyarországi legális tartózkodási vagy lakhelyet” – magyarázta Szabó Károly, amihez Kis Béla, az európai körzet képviselőjelöltje hozzá fűzte, hogy Budapesten csak a román nagykövetségen lehet majd voksolni. Az est folyamán a Magyarországon élő erdélyiek felszólalása között szót kértek a jelöltek is. Elsőként – videóüzenet formájában – Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália körzetében képviselői mandátumért induló Dancs Annamari, aki kulturális missziónak tekinti jelöltségét, majd Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangsúlyozta a szavazatok fontosságát. /Kánya Gyöngyvér: Pesti kampányzáró. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2008. december 2.

Magyarországon, a budapesti román nagykövetségen 656 fő, míg a szegedi és a gyulai főkonzulátuson összesen körülbelül 130 fő adta le szavazatát a parlamenti választásokon – tájékoztatott Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az európai körzet képviselőjelöltjeként indult. Világszinten is nagyon alacsony volt az érdeklődés, a külföldön élő román állampolgárok 221 helyen adhatták le voksukat, azonban csak körülbelül 25 ezer személy élt ezzel a jogával, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium több mint 620 ezer szavazólapot juttatott el a nagykövetségekre. Az első külhoni választási kerületben induló Kis Béla 845 voksot kapott szám szerint. A második külhoni szavazókerületben induló Balázs Attila 16 szavazatot kapott, a harmadik kerületben Dancs Annamari 98 szavazatot gyűjtött, Kötő József pedig 34 szavazó bizalmát szerezte meg a negyedik külhoni kerületben. A képviselőházi szavazatoknak közel negyvenhét százalékát a Demokrata–Liberális Párt kapta. Kis Béla arról beszélt, hogy a Magyarországon élő erdélyieknek szükségük van egy külképviseletre, ezt ő elsőrendű feladatának tartja. /Kánya Gyöngyvér: Közöny külhonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2009. április 23.

Az elmúlt évekhez képest majdnem teljesen megújul Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi sokadalom. Koncz Zsuzsa adja április 26-án, vasárnap a koncertet. A Boney M fellépéséért 13 000 eurót kért. A rockzene kedvelői a magyarországi Moby Dick és a Dust N’Bones koncertjét élvezhetik, fellép Dancs Annamari és Tarján Pál is. Látványemelő újdonság az ünnepzáró tűzijátékon a lézershow is. Néhány színházi és bábszínházi, illetve a Háromszék Táncegyüttes előadása mellett a Székely Nemzeti Múzeum és a Bod Péter Megyei Könyvtár sátrai kínálnak csemegét, a képzőművészeti rendezvények is folytatódnak. /Váry O. Péter: A látványé a főszerep (Szent György-napi sokadalom). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2009. április 24.

Április 23-án kezdődött az egy éves rendezvénysorozat, mellyel a Brassói Lapok százhatvan éves évfordulóját fogják ünnepelni. A szépszámú közönség előtt fellépett Dancs Annamari, majd a magyar rock nagyjai: Homonyik Sándor, Varga Miklós és Vikidál Gyula. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az ezúttal kezdődött 12 hónapot az erdélyi magyar sajtó évének nyilvánította, és ennek fényében pályázik a különböző rendezvények támogatására. A MÚRE a Brassó közeli Tatrangon rendezte meg közgyűlését. A MÚRE találkozóján megbeszélést tartottak a szórványmédia lehetőségéről az EU-s körülmények között. A másik megbeszélésen Pekár István (2000–2004 között a Duna TV elnöke) a magyar vidéket mutatta be felül- és alulnézetben, szintén EU-s kitekintésben. A születésnapi rendezvény a Veszely Károly-díjak átadásával fejeződött be. Szerkesztőségi díjat a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó kapta, egyéni díjat Bálint Ferenc, a brassói magyar nyelvű televíziózás megteremtője és mai is művelője kapott. A MÚRE a Magyarországon kívüli magyar újságírók évét is meghirdette, ennek első rendezvény a hét végén lesz a kárpátaljai Beregszászon romániai, vajdasági és vendéglátó újságírók részvételével. /Kiss Károly: Hosszú rendezvénysorozat kezdődött. Százhatvan éves a Brassói Lapok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

2010. február 25.

53 kabaré-előadás – a Hahota sikersorozata
Két hónap alatt rekordszámú, 53 előadást tűzött műsorra a marosvásárhelyi Hahota színtársulat, amely idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az elmúlt vasárnap 50. alkalommal játszották a szilveszteri kabaréjukat, amelyen, akárcsak az első előadáson, nem telt, hanem zsúfolt ház volt. A sorozat e hét végén zárul. A társulat rendkívüli közönségsikeréről Puskás Győzővel, a társulat vezető színészével beszélgettünk.
– Az szilveszteri kabarét illetően rekordszámot értünk el. Lett volna még folytatás is, ha a társulat két tagja nem távozik. Sajnos, idén kimaradt a zetelaki kiszállásunk, Udvarhelyre és több településre is visszavártak. Nem tudunk eleget tenni a kérésüknek. Ami számunkra a legnagyobb öröm, hogy mindenhol zsúfolt ház előtt játszottunk. Januárban 27-szer léptünk fel, például Brassóban, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, de Marosvásárhelyen is egy nap két előadásunk volt. A beharangozott előadások előtt egy héttel már minden jegy elkelt, Marosvásárhelyen 21, Sepsiszentgyörgyön hat, Csíkszeredában öt előadásunk volt. És mindenütt pótszékeket kellett beállítani, de csak annyit tehettünk be, amennyit a tűzvédelmiek megengedtek. Kihívás volt a kolozsvári előadás, ahol 1996 óta nem léptünk fel, idén nagy sikerünk volt.
– Mi a titka annak, hogy ennyire kedveli a közönség a társulat játékát?
– Az, hogy az emberek szórakoznak, szívből nevetnek. S a nevetés még a tapsnál is többet ér. Annak örülök, hogy nyújtottunk valamit a közönségnek, amely pozitív energiával tölt fel és éreztetik, hogy szeretnek bennünket. Dancs Annamari könnyen beépült a társulatba, megszerette őt az idősebb generáció, főleg, hogy élőben látta. Leginkább az operettel nyerte el a közönség szívét.
– Mi lesz a folytatás?
– A közönség visszajelzéseit figyelembe véve, úgy döntöttünk, hogy ezután nem csak szilveszteri kabaréval jelentkezünk, szeptember végén újabb előadást mutatunk be, erre készülünk, amit remélhetőleg ugyanolyan szeretettel fogad a közönség.
Mezey Sarolta. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. május 27.

Közéleti személyiségek a kettős állampolgárságról: „Trianon jóvátétele”
Elsöprő, 97 százalékos többséggel fogadta el tegnap az országgyűlés az állampolgársági törvény módosítását, amely megkönnyíti a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. Szlovákia magyarellenes lépéssel válaszolt. Az erdélyi magyar politikusok, közéleti szereplők, művészek, sportolók túlnyomó többsége örömmel fogadta a hírt, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta a határon túli magyaroknak állampolgárságot biztosító törvényt. A Krónika által megszólaltatott személyiségek többsége élni is fog a jogszabály adta lehetőséggel.
Meghatódva gondol vissza nagyszüleire a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán Tőkés László európai parlamenti képviselő. Tőkés a Krónikának elmesélte: nagyanyja, Vass Istvánné Máté Ilona Szépkenyerűszentmártonban, Erdély egyik legszebb nevű falujában volt tanítónő, s a trianoni békediktátumot követő impériumváltozáskor nem volt hajlandó hűségesküt tenni a román államnak, ezért elbocsátották állásából. Nagyapja, Tőkés József a Háromszéki Református Egyházmegye esperese volt, 1940 és 1944 között pedig az Országgyűlés felsőházának tagja. 1944-ben a Maniu-gárdisták halálfejet rajzoltak az ajtajára – mesélte az EP-képviselő.
„Európai polgárok és magyar nemzetpolgárok lehetünk egyazon időben. Reméljük, a továbbiakban nem kell félnünk a hasonló retorzióktól” – fogalmazott Tőkés. Hangsúlyozta: Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jobbá tétel, amelyet remélhetőleg ennek a sebnek a begyógyítása követi egy egységes Kárpát-medencei nemzetpolitika alapján. „Édesanyám és édesapám szavai csengnek a fülembe. Azt mondták: amit elrontottak, jóvá kell tenni. Kilencven éve olyan rontás történt a magyar nemzettel, amit ideje jóvátenni” – folytatta Tőkés László. Mint hangsúlyozta, gratulál a törvénytervezet kezdeményezőinek, akik meglátása szerint beírták nevüket a történelembe. „A nemmel szavazó Gyurcsány Ferenc és társai azonban végképp kiírták magukat a politikából, és beírták nevüket a nemzetárulók fejezetébe” – szögezte le Tőkés. Kijelentette: ő maga biztosan kérvényezni fogja a magyar állampolgárságot, és úgy véli, ezt minden, magára valamit is adó határon túli megteszi majd, ugyanis igaznak látja a mondást, mely szerint az a magyar, akinek fáj Trianon.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba szerint is Budapest egy jóvátételi politikai döntést hozott válaszul az évtizedek során sok elhibázott, határon túli magyarokat sújtó döntés ellensúlyozásaként. Az ügyvezető elnök azonban nem árulta el, hogy ő maga igényli-e majd a kettős állampolgárságot. „Ez egy személyes ügy, én sem kérdem meg senkitől, hogy felveszi-e a magyar állampolgárságot vagy sem” – szögezte le. Takács Csaba hozzáfűzte, hogy amennyiben a magyar kormány a szövetség támogatását kérik, az RMDSZ – akárcsak a kárpótlási jegyek, magyar igazolványok vagy oktatási támogatás esetében, szívesen vállalja a közvetítői szerepet.
Üdvözli a kezdeményezést és örül az elfogadásának Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere, a szövetség SZKT-elnöke is. „A december 5-i sikertelen népszavazás okozta sebet, amelyet magunkban hordunk, pont ilyen és hasonló döntésekkel, mindennapi együttműködéssel és kölcsönös felelősségvállalással lehet begyógyítani” – fogalmazott. Mint elmondta, maga is igényelni fogja a magyar állampolgárságot, ha gyakorlatba ültetik a törvényt, és meghatottan gondol arra, hogy gyermekeinek 76 és 74 esztendős nagyszülei is megérhették ezt a napot.
„Fontos gesztus, amely valamelyest oldja a 2004. december 5-i sérelmeket” – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki szintén igényli a kettős állampolgárságot. „A magyarság nem élhet kérdőjelekkel, és fontos, hogy az anyaországi magyarok a határokon kívül élő magyarság felé tudjanak fordulni, mert elérkezett az ideje az összefogásnak” – mondta Borboly, aki szerint ezt sugallja az Országgyűlésben lezajlott szavazás is, ugyanis néhány kivétellel minden parlamenti frakció az indítvány mellett szavazott. „Ez jó alap lehet az újrakezdéshez” – szögezte le Borboly, kifejtve, hogy a magyar állampolgárságot nem azért kérik majd az erdélyi magyarok, hogy elhagyják szülőföldjüket, sem az ottani társadalmi juttatásokért, hanem azért, mert ez nekik kijár. A Hargita megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor bízik abban, hogy a magyarországiak is hamarosan meggyőződnek arról, hogy a határaikon túl élő magyarság nem akarja a munkahelyeiket elvenni.
„Minden székely ember szívében benne él, hogy a magyar nemzet része, az elmúlt ezer évben ez így volt, de az elmúlt kilencven év után nagyon jól jött a magyar Parlament szinte egyhangú döntése” – fogalmazta meg Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat elnöke elmondta: „eddig is arccal Budapest felé, a magyar nemzet kulturális értékei felé tekintve éltünk, ezt erősítette meg az erdélyi magyarságban a magyar Országgyűlés döntése”. A döntés erős szimbolikus töltete mellett, annak gyakorlati haszna is ismert, és az Európai Unió sok országában elfogadott, fogalmazott Tamás Sándor. Az önkormányzat elnöke szerint a jelenlegi magyar kormány, amelynek sok tagját régről ismerik, olyan partnere lehet Erdélynek, Székelyföldnek, amely nemcsak a kettős állampolgárságot szavatolja, hanem a székelyföldi területi autonómia kivívásában is komoly támogató hátországot jelenthet.
A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke úgy érzi: a tegnap elfogadott törvénnyel nem egy többletjogot kapott, hanem visszakapta azt, ami neki jár. „Nem én döntöttem a határok átrajzolásáról, ezt a nagyhatalmak tették. Marosvásárhelyi magyar nemzetiségű, román állampolgárként én mindig is magyarnak éreztem magam. Ennek neveltek szüleim és ennek neveltem én is a gyermekeimet” – fogalmazott. Szerinte a jogorvoslással az anyaországi politikum lényegében megerősítette a határon túlra szakadtakban az együvé tartozás érzését. Lokodi Edit Emőke hozzátette: az elsők között fog élni a törvény adta lehetőségekkel.
Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke szerint az erdélyi magyaroknak felelősségteljesen kell majd „sáfárkodniuk” a magyar állampolgárságukkal. „Nem lenne jó, ha a magyarok tömegesen vándorolnának ki Erdélyből, és hazát cserélnének az új állampolgárságukat felhasználva” – fogalmazott Csehi. A tanácselnök továbbá üdvözölte azt a tényt, hogy a magyar Országgyűlés nagy többségben fogadta el a törvénytervezetet. Szerinte ez erkölcsi elégtétel a 2004. december 5-i népszavazásért, és a magyar döntéshozók a korábbi általános széthúzással ellentétben bebizonyították, hogy nemzeti kérdésekben az egyéni akarat a pártérdek fölött áll. Csehi személy szerint még nem döntötte el, él-e majd a kettős állampolgárság jogával, hiszen, mint mondta, ehhez behatóbban kell tanulmányoznia a hazai közigazgatási törvényeket és a magyar állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Nem szeretné ugyanis, hogy a jogszabályok ütközése miatt utólag derülne ki, nem képviselheti tovább a szavazóit abban a funkcióban, amelyre megválasztották.
„A kettős állampolgárságnak jelentős érzelmi értéke van a romániai magyarok számára, ezért fontosnak tartom és üdvözlöm a megszavazását” – nyilatkozta Fekete Emőke, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke, aki leszögezte, igényelni fogja a magyar állampolgárságot.
„Elsősorban a szívnek és a léleknek fontos a kettős állampolgárság” – fogalmazta meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint fontos, hogy az anyaországiak végre minden cirkusz és referendum nélkül jelzik, hogy nem csak Magyarországon élnek magyarok. A szimbolikus jelentősége mellett a kettős állampolgárságnak gyakorlati haszna is van az erdélyi magyarok számára, hiszen így vízum nélkül utazhatnak vagy vállalhatnak munkát olyan országokban, ahol román állampolgárként ezt még nem tehetik meg, véli Antal. Mint elmondta, ő és idős nagymamája is kérni fogja a magyar állampolgárságot, mert mindkettőjük számára ugyanazt a pozitív tartalmat, a magyarság öszszetartozását szimbolizálja.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere csak akkor dönti majd el, kéri-e a magyar állampolgárságot, ha alaposan megismeri a magyarországi törvény szövegét.
Pozitívan értékelte a tegnapi döntését Szász Jenő, Székelyudvarhely alpolgármestere, a Magyar Polgári Párt elnöke is, aki ezt egyben fontos üzenetnek tartja azért, mert ezúttal csupán 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással elfogadták, hogy a határon túl élő magyarok is megkapják a magyar állampolgárságot. Ezek után számára nem is kérdés, élni fog a lehetőséggel, hogy az anyaország állampolgára is legyen, és mint elmondta, azon lesznek, hogy közvetítő szerepet vállaljanak ez ügyben, leegyszerűsítve az embereknek az állampolgársághoz való hozzáférés lehetőségét. „Ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával” – részletezte Szász.
Pap Kincses Emese csíkszeredai közíró, MPP-s politikus elmondta, véleménye szerint a kettős állampolgárság igénylése összetartozási vágyunkat szimbolizálja. „Nemhogy én igényelném, hanem szerintem minden, Magyarország határain kívül élő magyar igényelni fogja, még akkor is, hogyha csak a szimbolikus összetartozást jelenti” – fogalmazott.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs is örömének adott hangot, mondván, hogy ezáltal az anyaország és a határon túli magyarság viszonya is rendeződhet. „Megnyílnak a távlatok, a lehetőségek arra, hogy ez a kapcsolat átértékelődjön, szorosabbá váljon” – értékelte a budapesti parlament döntését Izsák. Az SZNT elnöke természetesnek nevezte, hogy ő maga is igényelje a magyar állampolgárságot. „Számomra ez most egy jelkép lenne, viszont bízom abban, hogy közösségünk számára előbb-utóbb ennél több lesz. De ezt majd eldönti az Országgyűlés meg a történelem” – fejtette ki Izsák Balázs.
„Gondolom, hogy amennyiben lehetséges, a csángómagyarok többsége igényelni fogja a magyar állampolgárságot, még akkor is, ha Moldva soha nem tartozott a történelmi Magyarországhoz” – véli Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke, aki szintén igényelni fogja a magyar állampolgárságot. Szerinte ugyanakkor a tegnapi döntés nagyon jó alkalmat kínál a csángók identitástudatának erősítésére.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője lapunk kérdésére elmondta, igényelni fogja a kettős állampolgárságot. „Bárki, aki felénk nyújtja szeretettel a kezét, az egy pozitív dolog” – fogalmazott az atya, hozzáfűzve, hogy ez nem jelenti azt, hogy most mindannyian Magyarországra költözünk, csupán azt, hogy az anyaország elfogadott, szeret bennünket. „A minap az egyik gyerek azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy meg kellene köszönnünk az anyaországi honfitársainknak ezt a szép gesztust” – tette hozzá. Éppen ezért június elején Csaba testvér száz gyerekkel megy majd Budapestre, és a Szent István-bazilikában celebrált szentmise keretében mond köszönetet „a helyes szavazásért”.
Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott református lelkész még gondolkozik azon, hogy igényelje-e az állampolgárságot vagy ne. Az egykori politikai fogoly, aki hét évet töltött a kommunista rendszer legkegyetlenebb börtöneiben, elsősorban erkölcsi szempontból értékeli az új magyar hatalom lépését. A lelkipásztor viszont úgy véli: a magyarországi politikusoknak már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenniük ezt a lépést.
Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője is igényli majd a kettős állampolgárságot. Kassay is a magyar Országgyűlés döntését gesztusértékűnek tekinti, egy olyan döntésnek, „amellyel Magyarország tartozott nekünk”. Szerinte azonban a kettős állampolgárság megadása a határokon kívül élő magyarságnak jelentős lépés az összetartozás folyamatában, viszont mivel nem jár szavazati joggal, nem látja a hozadékát az erdélyi ember szemszögéből.
Cserey Csaba, a Szatmárnémetiben élő dzsesszdobos úgy nyilatkozott, magyarnak érzi magát, ez az anyanyelve, így minden további nélkül szert kíván tenni a kettős állampolgárságra. „Jó ötletnek tartom a kezdeményezést, és nem látom, miért ne lenne ez jó az erdélyi magyaroknak. Az ismerőseim többsége is osztja a véleményem” – mondta.
„Rendkívül értékelendő és évek óta várt gesztus a kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása” – szögezte le Dancs Annamari. A fiatal énekesnő felidézte azokat a helyzeteket, amikor havonta kénytelen volt átlépni a határt, hogy „pecsételtessen”, ha munkája miatt ennél több időt kellett Magyarországon töltenie, vagy amikor bizonyos pénzösszeg felmutatását kérték a határnál. „Ez a bánásmód megalázó volt számunkra, mint ahogy az is fájt, amikor az anyaországiak szegény rokonként kezelték az erdélyi magyarokat, kenyerüket, munkahelyüket féltették tőlünk” – fejtette ki Annamari, aki szintén kérni fogja a magyar állampolgárságot.
„Természetes, hogy jogunk lehet magyar állampolgárságot könnyített eljárással felvenni, hiszen ugyanezt az előjogot megkapták a moldovai köztársaságbeli románok is anyaországuktól – mondta a Krónikának Holló Kinga nagyváradi képzőművész. – Sok előnye van, például utazáskor gyakran szembesülök azzal, hogy a román állampolgárokkal szemben sok a restrikció, sőt az előítélet is. Sajnos az utóbbi időben olyan romániaiakat ismertek meg a más országbeliek, akik miatt igen negatív kép alakult ki bennük az országról, és ez rajtunk, magyarokon is lecsapódik.”
Pászkány Árpád kolozsvári üzletember, a román élvonalbeli futballbajnokságban aranyérmet nyert Kolozsvári CFR tulajdonosa pragmatikus embernek tartja magát, és mivel semmi konkrét előnyt nem lát a felkínált magyar állampolgárságban, nem fogja kérelmezni azt. „Őszinte leszek: nekem nem kell a magyar állampolgárság. Ha már úgyis benn vagy az Európai Unióban, olyan mindegy, hogy melyik tagállamának vagy állampolgára. Különösebb előnyt nem látok benne. Jelen pillanatban az adórendszer sem jobb Magyarországon, mint Romániában” – nyilatkozta Pászkány Árpád.
Kádár Kálmán, a sorozatban negyedik román bajnoki címét ünneplő Nagyváradi VSK vízilabda-együttesének csapatkapitánya, a román válogatott egyik alapembere nem kíván élni a magyar kormány által felkínált lehetőséggel, ugyanis ezt politikai húzásnak tartja. „Én nem fogom igényelni a magyar állampolgárságot, az biztos. Egyrészt azért, mert nekem tulajdonképpen semmilyen előnyöm nem származna abból, ha magyar állampolgár lennék. Másrészt ezt a politikusok azért találták ki, hogy a jövőben több szavazatot kapjanak a választásokon, mondjuk majd Erdélyből, vagy akárhonnan, ahol magyarok élnek. Mi hiába foglalkozunk azzal, hogy mi történik majd Magyarország belterületén, az az ő dolguk, ott ők szavazzanak, nekünk az a dolgunk, hogy itt szavazzunk, hiszen mi Romániában élünk – mondta a 31 éves nagyváradi sportoló. – Nem azért mondom ezt, mert kevésbé érzem magam magyarnak, mint mások, egyszerűen azért, mert úgy érzem, ez egy politikai húzás, és én nem szeretnék ennek részese lenni.”
Miklós Edit csíkszeredai alpesi síző azonban élni kíván a kettős állampolgárság igénylésének lehetőségével. „Mindenképpen igényelem, egyelőre azért, hogy legyen meg. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egyszer Magyarországnak szeretnék versenyezni, és csak úgy igazolhatok át, ha állampolgár vagyok” – mondta.
Krónika (Kolozsvár)

2010. december 11.

Minőségi bulvárt kínál az ötéves erdélyi kakukk.ro
Bölöni Bálint felelős szerkesztővel, az oldal ötletgazdájával beszélgettünk
születésnapját ünnepli hétvégén a kakukk.ro, Erdély első magyar nyelvű bulvárportálja. Indulásakor, 2005-ben még mondhatni gyerekcipőben járt az erdélyi magyar internetes média: bár akkoriban is jónéhány népszerűbb oldal létezett, egyikük sem foglalkozott kizárólag bulvártémákkal, magyarázza a marosvásárhelyi Bölöni Bálint felelős szerkesztő, a honlap megálmodója és kivitelezője. Bár eredeti foglalkozását tekintve nem újságíró, kedveli ezt a műfajt és vallja: van értelme kultúráltan tálalni a világban és kishazánkban történő érdekességeket. 2005 szeptemberében fogalmazódott meg az ötlet, december 10-én pedig sikerült elindítania a kakukk.ro-t. Nonprofit kezdeményezésről van szó, az oldal fenntartásához szükséges alapok többnyire reklámbevételekből érkeznek.
Bölöni Bálint egyedül „műveli” a kakukk-ro-t, ami elmondása szerint néha könnyebben, néha pedig nehezebben jön össze, de mindenképp rengeteg munkát igényel. – Vannak napok, amikor akár 12 órán át is ezzel foglalkozom, jelenleg ez tölti ki minden időmet. Az internetes médiában látom a jövőt, s igyekszem minél ismertebbé tenni az oldalt: noha bulvár kategóriában vezet a kakukk.ro, célom, hogy az erdélyi internetes médiában is az elsők között „legyünk”. Éppen ezért, amellett, hogy a jövőben ismét arculatváltást tervezek, szerkesztőcsapat verbuválása is a terveim között szerepel – mondja.
Hobbiszinten indult a honlap, a neve is „csak úgy jött”. 2005-ben Bálint egyetemista volt, a Sapientia–EMTE Műszaki- és Humántudományok Karának kertészmérnöki szakára járt, a tanulás mellett pedig kakukkozni is maradt ideje. – Szerettem. Új volt és érdekes. Úgy gondoltam, hogy bármennyit is fektetek bele, ne bukjak nagyot, amennyiben nem válik be. Így csak a minimális befektetésre törekedtem – ebből fizettem a tárhelyet és a domain nevet –, a saját munkát nem vettem számításba, hisz azt élvezettel műveltem. Eközben pedig folyamatosan az járt a fejemben, hogy ebből jóval nagyobb projektet is ki lehet hozni – emlékezik vissza. Az oldal arculatának kialakításában egyik barátja segített neki. Aztán telt az idő, és 2006 nyarán ismét megújult a portál kinézete, ezt láthatja mindaz, aki rákattint mostanság a kakukk.ro oldalra.
Eleinte inkább a külföldi sztárok életéről, a zenei és a filmvilág érdekességeiről olvashattak az érdeklődők, majd több más kategóriával is bővült, aszerint, hogy mire mutatkozott igény, mire volt kíváncsi az olvasó. Egészséggel, divattal, szerelemmel, különböző eseményekkel kapcsolatos híranyagok is helyet kapnak ma már a kakukkon, mindaz, ami felkeltheti az emberek érdeklődését. – Gyakran emlegetik, hogy kenyér és cirkusz kell a népnek, és ez így is van: a bulvártémák nagyon keresettek napjainkban. S bár a botrányok révén igencsak megemelkedik a hasonló jellegű külföldi oldalak nézettsége, továbbra is úgy gondolom, bulvár és bulvár között is különbség van, és igyekszem minőségi szinten, kultúrált körülmények között, nem pedig szenzációhajhász módon művelni ezt a műfajt – hangsúlyozza Bölöni.
Számos interjút készített az elmúlt öt évben hazai és külföldi hírességekkel, többek között Gáspárik Attila színész-médiaszakemberrel, Dancs Annamari énekesnővel, Bódi Sylvi modellel, Molnár Ferenc Caramellel, a 2005-ös Megasztár győztesével, Bellonival, a bűvésszel, Farkas Leventével, a MarketingIskola megalapítójával, Kovács Lehel festőművésszel, Papp Leventével, a Kolozsvári Rádió munkatársával is beszélgetett. Adam Cunningham zenész segített például Bálintnak a Hilary Duff amerikai színész-énekesnővel való interjú elkészítésében, eddig talán ez volt a legkörülményesebb beszélgetés az oldalon, de megérte: mintegy két hónapig tartott, amíg Adamnek sikerült egyeztetnie Hilaryvel, az eredményről pedig bárki megbizonyosodhat, ha a https://kakukk.ro/content/view/3723/29 címre kattint.
Az oldal több hazai és magyarországi sajtótermékkel áll kapcsolatban, egymás népszerűsítése érdekében, valamint különböző kampányok során szorosabban is együttműködnek a NemFM webrádióval és a vesszo.ro portállal.
Bálint szerint a visszajelzések többnyire pozitívak, az oldalnak jelenleg napi 2500 egyéni látogatója van. Havonta mintegy 70 ezren kattintanak rá, ami 140 ezer letöltést eredményez. A látogatók többsége, mintegy 70–80 százaléka magyarországi, de emellett egyre többen olvassák Erdélyből is. S hogy melyek azok a témák és események, amelyek felpörgetik a számlálókat? A felelős szerkesztő úgy véli, mindig érdekesek a magyarországi botrányok, de Erdély-szinten is akadnak hasonló, nem föltétlenül botrányos, de érdeklődésre számot tartó események. Emellett a Magyarországon jelenleg is zajló X-Faktor és Megasztár tehetségkutató műsorok is foglalkoztatják az embereket. – Gyakran halljuk, hogy Erdélyben nincsenek sztárjaink. Azaz van egy, akiről mindenki hallott, Dancs Annamari személyében, de másokat nem igazán tudunk felsorakoztatni ebben a kategóriában, és ennek megvan az oka. Az említett énekesnő és csapata külföldi példa szerint dolgozik, tudja, hogy miként adhatja el magát. Már Magyarországon is tehetséges csapatok dolgoznak a sztárok mögött, akik tartják a kapcsolatot a sajtóval: megkeresik őket, közleményeket küldenek, ha valami történik velük. Erdélyben számos tehetséges személy és csapat létezik, akik viszont abban az egyben hibáznak, hogy rossz a marketingjük – értékelte. Hozzátette: az újságírónak nem mindig van ideje felkutatni a tehetségeket.
FERENCZ ZSOLT, Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998